„Az ókori csillagászat – a Földtől, mint a mindenség központjától vélt távolságuk sorrendjében – bolygónak tekintette a következő égitesteket: Hold, Merkúr, Vénusz, Nap, Mars, Jupiter, Szaturnusz. Tudták azt is, hogy a távolsággal fordított arányban van keringési idejük. A három külső bolygót (Uránusz, Neptunusz, Pluto) az ókorban nem ismerték. A hellenisztikus Kelet asztrológiai hiedelmeinek megfelelően a hét minden napját egy-egy bolygó uralma és védelme alá helyezték. A bolygók e sorrendjén alapul a hét napjainak latin elnevezése, amely a mai román nyelvekben tovább él.” (Forrás: Hahn István: Naptári rendszerek és időszámítás.)Ez itt például az olasz nevek listája:
- Lunedi – Hold – Hétfő;
- Martedi – Mars – Kedd;
- Mercoledi – Merkúr – Szerda;
- Giovedi – Jupiter – Csütörtök;
- Venerdi – Vénusz – Péntek;
- Sabato – Szaturnusz – Szombat;
- Domenica – Nap – Vasárnap.
Azért néztem utána annak, hogy ezek az elnevezések honnan erednek, mert sok évvel ezelőtt Gonda István és Illés Csilla: A test a lélek színpada című könyvében részletes leírást olvastam a hét különböző napjain végzett tevékenységeket erősítő energiákról. Elkezdtem eszerint működtetni az életemet, és azt tapasztaltam, hogy valóban élvezetesebb és eredményesebb minden, ha összehangolódom ezekkel az energiákkal. Könyvükben ezt így fogalmazzák meg a szerzők:
„A hét napjai különböző minőségű, egymást meghatározott sorrendben követő energiát jelölnek. Rohanó élettempónkban minderről mit sem tudunk. A rend, amelyre az egész világ, a természet épül, mára összekuszálódott. A vénuszi tevékenységet a Szaturnusz napján, a holdit a Merkúr napján végezzük, s az energiák összevissza kavarognak bennünk és körülöttünk. Ma már feledésbe merült az az ősi tudás, amely a napokhoz energetikai szempontból bizonyos tennivalókat rendelt, és azt sem biztos, hogy fel tudjuk már idézni, melyik nap melyik ősprincípium vonásait hordozza.
Azt a munkát például, amely a keddi nap energiájával áll harmóniában – s éppen ezért akkor könnyebben és sikeresebben volt végezhető – a világért sem tették volna át másik napra. - Ki hallott már olyat? - nézne nagyot egyik-másik ősapánk e gondolat képtelenségére. - Hiszen akkor sokkal nagyobb többletenergiával, s egyáltalán nem biztos, hogy kudarcélmény nélkül tudnánk csak megbirkózni a tennivalókkal.
Dédanyáink szintén ezen bölcsesség rendszerével tevékenykedtek a családi tűzhely körül. Ami megfelelő elfoglaltság és ínycsiklandozó táplálék volt az egyik napon, nem jelenhetett meg a másikon. Mindennap frisset – ez az elv nem áll távol a ma divatos étkezési irányvonalaktól sem, épp csak a lényeg merült feledésbe, nevezetesen, hogy a tegnapi étek azért nem megfelelő mára, mert az a tegnap erőire rezonáló összetevőkből készült, a tegnapi tevékenységek fizikai háttereként.”
Természetesen ma már sok szempontból összetettebb az életünk, ezért nem feltétlenül tehetjük meg, hogy mindenben ehhez az ősi tudáshoz igazodunk. De mindenesetre érdemes tenni egy próbát.
A péntek tehát Vénuszé, a szerelem és a szépség istennőjéé. E nap az ízlés, a szépérzék, a békesség jelölője. Az alkotásé, a szenvedélyé, az erotikáé. Ilyenkor érdemes magaddal törődnöd, magadat kényeztetned mindenféle földi jóval. Ezen a napon esik jól (és sikerül jól) az új ruha vásárlása, a lakás csinosítása, a hálószoba szerelem szentéllyé való átalakítása.
És természetesen ez a nap a legalkalmasabb arra, hogy együtt töltsd a kedveseddel. Évekkel ezelőtt, amikor a gyerekeink kicsik voltak, és minden otthon töltött percünket lefoglalták, a párommal együtt elhatároztuk, hogy a péntek lesz a mi napunk. A munkánk lehetővé tette, hogy szabadon gazdálkodjunk az időnkkel, így péntekenként pótmamára bíztuk a gyerekeket, és az egész napot együtt töltöttük. Nagyon sokat jelentett ez abból a szempontból, hogy ismét volt alkalmunk rendszeresen csak egymásra figyelni. Tudtuk ugyanis, hogy harmonikus párkapcsolatunk alapja az, hogy akkor is töltsünk kettesben időt, ha közben már négytagú családdá váltunk.
De ha nem áll a rendelkezésedre az egész nap, ott a délután, az este és az éjszaka. Mi lenne, ha …
Ha pedig éppen egyedül élsz, akkor itt az idő, hogy elhatározd, a péntek a te napod lesz! Pénteken (de legalábbis délután, este és éjszaka) csupa olyasmit művelj, amivel örömet szerzel magadnak! Mi lenne, ha …
Ahhoz, hogy megfelelően vidám hangulatba kerülj, hallgasd meg az alábbi dalt: The Cure - Friday I'm In Love (Pénteken szerelmes vagyok):
Természetesen mindezt bármely más napon is megteheted, nem csak pénteken! De ez csak néhány ötlet, nyilván létezik még számtalan dolog, amivel örömet szerezhetünk magunknak és egymásnak.
Te hogyan csinálod? Mit teszel, amikor érzed, lemerültek az akkumulátoraid és fel kell töltened magad? Milyen közös programokat szerveztek (vagy szerveztetek) a pároddal annak érdekében, hogy szerelmetek mindig megújulhasson? Hogyan éred el, hogy az életedben egyre több legyen az öröm? És a fenti ötletek közül melyiket fogod kipróbálni? És mikor? Írd meg a hozzászólások között a tapasztalataidat!
Átadom a szót neked…
Szeretettel,
Sarkadi Kriszta