Biztosan te is találkoztál már olyan felfogással, ami azt hangoztatja, hogy „a szerelem sötét verem”, csak a baj van vele, jobb, ha messzire elkerülöd. Vannak, akik azt állítják, hogy a szerelem pusztán illúzió, egy olyan – a valóságtól elrugaszkodott – állapot, amelyben szerelmünk tárgyát nem olyannak látjuk, amilyen, hanem rávetítünk valamiféle ideális képet. Így a „valódi” szeretet csak a rózsaszín köd elmúltával, a kijózanodás pillanatai után érkezhet meg – ha megérkezik egyáltalán.
Ám ha egy emelkedettebb, megvilágosodottabb nézőpontból szemléled, akkor a szerelem egyáltalán nem valamiféle idegbaj, hanem épp ellenkezőleg: természetes, és a valóságot megmutató tudatállapot, amit sokáig csak meglehetősen ritkán élhettünk át itt a földön. Amikor szerelmesek leszünk, arra teszünk kísérletet, hogy visszaállítsuk az Édenkertet: azt az örömteli állapotot, amikor senkit nem hibáztatnak semmiért, és mindenkit épp olyannak szeretnek és fogadnak el, amilyen. A szerelem átélésekor – még ha csak erre a rövid időre is – felfüggesztjük állandó ítélkezési kényszerünket. Szélnek eresztjük a kétségeinket, és újra megszületik bennünk a bizalom.
A szerelem ugyanis úgy hat, mintha valaki megragadna, és a füledbe kiabálná: ÉBRESZTŐ! Hirtelen megrázod magad, felébredsz a mély álomból, és addigi ismerős, megszokott állapotodból kilépve, új módon kezdesz el működni. Idézd csak fel a legutóbbi alkalmat, amikor szerelmes voltál: hogyan érezted magad? Én ilyenkor hihetetlenül éberré és energikussá válok; sokszor még ennem sem kell, annyira táplál a valóságnak az a rétege, amire rákapcsolódtam; kitágul az észlelésem; határtalannak és korlátlannak érzem magam; jókedvű vagyok és erős; kreatívvá és termékennyé válok. Hát nem az lenne a „normális”, hogy ez mindig így legyen?
De hát akkor mi történik? Miért változik ez meg, ha annyira jó? Nos, ami bekövetkezik, az egyáltalán nem az, hogy végül ráébredünk a „keserű” valóságra. Ehelyett az történik, hogy a szerelem által okozott átmeneti ébrenlét után újra „elalszunk”, visszatérünk álomvilágunkhoz, és elveszítjük a kapcsolatot a valósággal. Visszatérnek az ismerős ítéletek, elvárások és félelmek. Már nem a társunk szépségét, ártatlanságát és tökéletességét látjuk, hanem személyiségének torzulásait. Visszatérünk az általunk gyártott illúziók világába, és elveszítjük a kapcsolatot a szerelem megmutatta valósággal.
Tehát nem kevesebbet állítok, mint azt, hogy akkor vagyunk kapcsolatban a valósággal; saját valódi lényünkkel; a lelkünkkel és a szívünkkel; az intuíciónkkal és a belső bölcsességünkkel, amikor szerelmesek vagyunk. Ez egy olyan módosult tudatállapot, amely meditáció, intenzív mozgás, és minden örömmel végzett tevékenység közben is létrejön, ám a szerelem egy olyan ajándék, amiért semmit sem kell tennünk: amikor megérkezik, abban a pillanatban felébredünk, és létrejön ez a kapcsolat. Erre a kapcsolódásra vágyunk mindannyian, és ezért vágyunk a szerelemre is. Haza akarunk menni egy olyan helyre, ahol egymás maradéktalan szépségében és jóságában gyönyörködhetünk.
Ahhoz, hogy képes légy ítélkezés nélkül szeretni, belső erőre van szükség. Folyamatosan „szembe kell menned” mindenkivel, aki a saját álomvilágából kitekintve megpróbálja elérni, hogy te is újra álomba zuhanj. Korábban elindított álmaid is hívogatnak: gyere, térj vissza, hiszen ez ismerős, kényelmes, megszokott! Ezért, ha szeretnéd, hogy a szerelem ne csak megszülessen benned, hanem veled is maradjon, akkor építsd magad, gyógyítsd magad, tanítsd magad! Válj egyre erősebbé, hogy újra és újra a szeretet és a szerelem mellett tudj dönteni egy olyan világban, amelynek a nagyobb része még mindig a félelmet, az ítéleteket, az elvárásokat, a versenyt, a szétválasztottságot élteti!
Tégy meg minden tőled telhetőt, hogy elmédben „bejárasd” azokat az útvonalakat, amelyek a felébredéshez, a valósággal való összekapcsolódáshoz, és így a szerelemhez vezetnek! Ennek az egyik legjobb eszköze a rendszeres meditáció. Ha van kedved mindezt úgy gyakorolni, hogy közben a leendő szerelmeddel is összekapcsolódsz, és elkezded őt mágnesként magadhoz vonzani, akkor gyere el
április 15-én és 22-én a Mágnes Műhelybe,
a kétnapos, szerelembehívó elvonulásra. Köztünk a helyed, ha
- egyedül vagy és szeretnéd meglelni az igazit;
- szinte sohasem vagy egyedül, de a kapcsolataid csak rövidtávon hoznak boldogságot és hamar megszakadnak;
- vágynál a szerelemre, de eddig sem időd, sem energiád nem volt arra, hogy ezzel a témával foglalkozz;
- hajlandó vagy felismerni és elengedni azokat az illúziókat, téves hiedelmeket, valamint másoktól átvett mintákat, amelyek már nem szolgálnak téged;
- hajlandó vagy összekapcsolódni belső bölcsességeddel - lelked hangjával -, és az ő iránymutatásait követve új, tiszta, szeretetteli életet kezdeni;
- megelégelted az egy helyben topogást, és végre szeretnéd rendbe rakni az életedben a szerelem és a párkapcsolat „területét”;
- valódi változást szeretnél;
- szívesen kihasználod a tavasz kínálta friss energiákat arra, hogy megteremtsd magadnak, amire vágysz;
- örömmel válsz részévé egy jókedvű, támogató közösségnek.
Kattints ide a részletekért >>>!
Előtte tizenkét nappal, április 3-án (kedden, 18.00-20.00) pedig mindezt megalapozhatod az
Önbizalom építés című meditációs esten.
A meditáció átélésével
- megérzed, mennyien szeretnek;
- felismered, hogy te magad is mennyire szeretetteljes vagy;
- felébred benned a nyitottság, a törődés, és a világba vetett hit;
- megerősödik benned a tudat, hogy el fogod érni a céljaidat, és meg fogod valósítani az álmaidat;
- tisztán látod, hogy minden sikerül, amit igazán szeretnél;
- ráébredsz, mennyire vonzó vagy;
- a környezetedben megsokasodnak a szeretetteli, elismerő visszajelzések.
Kattints ide a részletekért >>>!
Április 4-én pedig, a Szerelmi jóslás - másképp
keretében használt Szerelem Kártya megmutatja neked
- hogyan növelheted meg szerelemvonzó képességedet;
- mi az, ami visszatart álmaid megvalósulásától;
- min lenne érdemes változtatnod;
- hogyan hozhatsz jobb döntéseket;
- hogyan tartsd meg a szerelmet a kapcsolatodban;
- milyen lehetőségeid vannak a továbblépésre;
- milyen ajándékokat hordozol, amelyek építik a kapcsolataidat;
- milyen támogatásra számíthatsz a folyamatban, amelyben vagy.
Kattints ide a részletekért >>>!
Várlak!
Addig is, amíg találkozunk, írd meg a hozzászólások között: Te mit gondolsz a szerelemről? Illúzió vagy valóság? Te hogyan érzékelted azt a bizonyos „fordulópontot”? Mikor kezdtél el „visszaaludni”; mikor kezdett el kicsúszni a kezedből a szerelemhez kapcsoló fonál? Amikor ez elkezdődött, meg tudtad állítani a folyamatot? Ha igen, mivel? Hogyan tértél vissza újra a szerelemhez?
Átadom a szót neked …
Szeretettel,
Sarkadi Kriszta