Az egyik kedvenc filmem az M. Night Shyamalan rendezte Lány a vízben. E varázslatos történetben Cleveland Heep egy amerikai kisváros egyik társasházának gondnoka, aki egyáltalán nem hisz a csodákban. Egyhangúan telnek napjai, amíg egy éjjel, a kerthelyiség medencéjében egy csodálatos nimfára bukkan. A gyönyörű lányt Story-nak hívják, és azért jött, hogy megmentse az emberiséget. Ehhez meg kell találnia az Írót. De nem érkezett egyedül: veszedelmes szörnyek járnak a nyomában, hogy egy óvatlan pillanatban lecsapjanak rá és bárkire, aki a segítségére siet. Ennek ellenére Cleveland védelmébe veszi Story-t, aki mindennél jobban szeretné teljesíteni feladatát és visszajutni otthonába, a Kék Világba.
Idővel a ház többi lakója is a páros mellé áll, hogy részt vállaljanak életük legnagyobb és legveszélyesebb kalandjában. Először az idős kínai asszony kezd el visszaemlékezni egy ősi mesére, amelyben szerepel egy nimfa, akinek feladata megmenteni az emberiséget. E meséből lassan kiderül, hogy csak akkor fog sikerrel járni, ha mellette állnak a segítői: a Hírvivő (aki az univerzum rejtjeles üzeneteit dekódolni képes), a Gyógyító (akit szeretnek a pillangók), és a Harcos (aki erejével képes távol tartani a tervet meghiúsítani próbáló fenevadakat). Később szükség lesz még egy Zenekarra is.
Így Cleveland először megpróbálja felkutatni a segítőket a ház lakói között. A Hírvivő biztosan az a férfi lesz, aki rendkívüli ügyességgel fejti meg a keresztrejtvényeket. A Gyógyító pedig a szelíd, mosolygós asszony, akinek gyakran megül a vállán egy pillangó. A Harcos pedig talán maga Cleveland? Hiszen ő az, aki habozás nélkül a védelmébe vette a lányt.
Elkezd kibontakozni egy terv a feladat végrehajtására. Mindenkinek kiosztották a szerepeket, ám a szörnyek megjelenésekor minden összezavarodik. A Hírvivő üzenetei érthetetlenek, a Harcos nem tudja őt megvédeni, ezért Story súlyosan megsérül, a Gyógyító érintése hatástalan, így minden veszni látszik.
Ám a közösség addigra összekovácsolódott, így együtt újra nekifognak. Jobban átgondolják, hogy melyikük mihez ért, és szerepet cserélnek. Kiderül, hogy a Hírvivő a kisfiú, aki a gabonapelyhes dobozok oldalán megjelenő képekből mindig is üzeneteket közvetített, csak senki sem figyelt rá. A Harcos pedig a testének csak az egyik oldalát edző, furcsa, de rettenthetetlen erőművész. Gyógyítóvá pedig Cleveland válik, miután szabad utat enged az érzelmeinek, és elmeséli, meggyászolja a múltját és begyógyítja saját lelkének sebeit.
Ez a történet olyan nagy hatással volt rám, hogy napokig, sőt hetekig újra és újra felidéződtek bennem bizonyos jelenetek. Rendkívüli módon megérintett például a közösség ereje – az, hogy együtt mennyire sokkal többre vagyunk képesek, mint külön-külön. De a legfontosabb felismerést az hozta, hogy ebben a történetben választ kaptam néhány olyan kérdésre, ami már régóta foglalkoztatott: Mi az én dolgom a világban? Mi az életfeladatom? Honnan tudhatom, hogy miben vagyok tehetséges; hogy miben rejlik az én egyediségem?
A válasz számomra ez volt: „csinálás” közben derül ki. Nem fogok rájönni, ki vagyok, ha nem próbálom ki magam a legkülönfélébb helyzetekben. El kell indulnom valamerre ahhoz, hogy az út során begyűjtött tapasztalatokból összerakhassam magamnak a választ.
A film (a mese) szereplői mind bizonytalanok voltak abban, hogy mi a szerepük a történetben, de elfogadták, ami lehetőségként adódott, és elindultak abban az irányban. Csak így derülhetett ki, hogy hol választottak jól, és hol tévedtek. A végén azonban – némi kísérletezés és számtalan ijesztő helyzet után – mindannyian megtalálták a helyüket, így a „nagy megmérettetésnél” sikerrel jártak. Mert mindenkire szükség volt – mindenkinek csak azt kellett „beletennie a közösbe”, amiben ő a legjobb.
Később arra is rájöttem, ugyanez a helyzet akkor is, amikor arra készülök, hogy ideális társamat behívjam és beengedjem az életembe. Nem az a feladatom, hogy görcsösen keressem őt, hanem az, hogy megengedjem egymásra találásunk megtörténtét. Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy ölbe tett kézzel ülnék, arra várva, hogy „a sült galamb a számba repüljön”. Épp ellenkezőleg: aktív, cselekvő életet élek, arra törekszem, hogy minden helyzetben száz százalékban önmagamat adjam, és mindent megteszek annak érdekében, hogy egyre sokasodjanak az örömteli pillanatok az életemben.
Annak érdekében tehát, hogy ideális társad minél hamarabb megérkezzen, a következő lépéseket érdemes követned:
1. Tevékenykedj. Próbálj ki mindent, amihez kedvet érzel, vagy ami hív.
2. Ne állj egy helyben, valamerre indulj el. Nem baj, ha még nem látod tisztán az út végét. Mindig csak a következő, az „orrod előtt lévő” lépésre, teendőre figyelj. Tedd meg, és engedd, hogy megmutatkozzon a következő.
3. Üdvözöld a váratlan helyzeteket, sőt, gondoskodj róla, hogy minél többször ismeretlen körülmények közé kerülj. Így új oldalaidat ismered meg, és egyre nyitottabbá válsz az újra.
Ezen az úton járva fogod megtudni, ki is vagy valójában, és mi az, amire egy ideális párkapcsolatban szíved mélyéről vágysz. Útközben pedig a segítségedre lehetnek azok a programok, amelyek mind arra hivatottak, hogy ebben a folyamatban támogassanak, irányt mutassanak és erővel töltsenek fel.
Párkapcsolati Gyorsszerviz
egyéni konzultáció
E különlegesen erőteljes, gyógyító folyamatban megtudod:
- hogyan növelheted meg szerelemvonzó képességedet;
- mi az, ami visszatart álmaid megvalósulásától;
- min lenne érdemes változtatnod;
- hogyan hozhatsz jobb döntéseket;
- hogyan tartsd meg a szerelmet a kapcsolatodban;
- milyen lehetőségeid vannak a továbblépésre;
- milyen ajándékokat hordozol, amelyek építik a kapcsolataidat;
- milyen támogatásra számíthatsz a folyamatban, amelyben vagy.
Kattints ide a részletekért >>>!
Várlak!
Szeretettel,
Sarkadi Kriszta
P.S. Ha van kedved, olvass bele, miről írtam egy évvel ezelőtt: Hány békát akarsz még megcsókolni? (Arról szól, hogyan válhatsz saját életed királynőjévé vagy királyává, hogy ezen a módon megteremtsd azt a szerelmet és meghitt közelséget, amelyre vágysz …)