Évekkel ezelőtt történt, hogy egy nyári napon, estefelé, épp a zebránál álldogáltam és arra vártam, hogy átjussak a túloldalra, amikor odalépett hozzám egy fiatalember.
- Ne haragudj, hogy csak így megszólítalak - mondta -, de szeretném elmondani, hogy mennyire szép vagy.
- Ó, köszönöm - nyögtem meglepődve, mert erre nem számítottam.
- Van kedved beülni egy kávéra valahova? - folytatta.
- Hát, most nincs - válaszoltam óvatosan, mert nem tudtam, mi lesz a folytatás, és megbántani sem akartam, annyira kedves volt.
- És a telefonszámodat megadod, hogy felhívhassalak? - kérdezett tovább bátran.
- Azt hiszem nem, most nem szeretném megadni a telefonszámomat.
- Van barátod, ugye?
- Igen, van.
- Hát akkor, gondolom, nincs esélyem. De azért köszönöm, hogy beszélgethettem veled - mondta, majd sarkon fordult, és határozottan elsétált az ellenkező irányba.
Ahogy a lámpa zöldre váltott, elindultam a zebrán, és közben még mindig a beszélgetésen tűnődtem. Azon morfondíroztam, mennyire jóleső volt ez a helyzet; mennyire bátor volt ez a fiú, és mennyire örültem, hogy nem kellett tolakodásnak éreznem a közeledését. Az is tetszett, hogy "meghallotta", amit mondtam, és a szükségesnél nem próbálkozott tovább, nem vált nyomulóssá.
Ez az emlék vezetett ahhoz, hogy folytassam az írást arról, amit néhány hete kezdtem el itt: Mi a vonzerő titka? A vonzerő következő titka ugyanis ez:
3. Bízz az ösztöneidben, és kísérletezz bátran!
Ismerd meg a saját működésedet, ismerd meg mások működését. Fedezd fel új oldalaidat; tudd meg, mi az, amit élvezel, mi az, ami örömet okoz, még akkor is, ha néha úgy érzed, kudarcot szenvedtél.
Nekem sokáig azért esett nehezemre új dolgokat kipróbálni, mert abban a tévedésben voltam, hogy mindent azonnal jól kell csinálnom. Elfelejtettem, hogy ez számomra új, kezdő vagyok benne, és senki nem várja tőlem, hogy azonnal, elsőre sikerüljön. (Én persze ezt vártam magamtól, ezt az elvárást kellett elengednem.)
A napokban a kezembe került egy könyv, amelyben egy rendkívül egyszerű, mégis forradalminak tűnő „gyógymódot” olvastam, ezt fogom most megosztani veled. A könyv címe ez:
Bukj el gyorsan, bukj el gyakran! - Hogyan segít a kudarc a győzelemhez?
(Ryan Babineaux, PhD., and John Krumboltz, PhD: Fail Fast, Fail Often: How Losing Can Help You Win).
Ha megteszed ezt a néhány lépést, azt fogod tapasztalni, hogy elképesztő módon megnövekszik az önbizalmad, és olyan területeken is sikert érsz el, ahol korábban nem is gondoltad volna. Íme:
- Találj valamit, amit szeretnél kipróbálni, de eddig nem merted, mert attól félsz, hogy nem fog sikerülni. Például határozd el ezt: Megszólítok egy olyan férfit vagy nőt az utcán, aki tetszik nekem. (Természetesen nem csak ezt, bármi mást választhatsz.)
- Találd meg a módját, hogy a lehető leggyorsabb módon valóban átéld a kudarcot. Például határozd el ezt: Ma délután, amikor hazafelé tartok a munkahelyemről, megszólítok valakit.
- Tedd meg, amit elhatároztál, és közben mondd el az embereknek, hogy kezdő vagy ebben. Például amikor odalépsz ahhoz, akit kiszemeltél, mondd ezt: Teljesen kezdő vagyok idegenek megszólításában, de ma eldöntöttem, hogy kipróbálom.
- Gyorsan találj egy újabb kihívást, és bukj el megint. Például határozd el ezt: Legközelebb nem csak megszólítok valakit, hanem el is beszélgetek vele legalább egy percig.
Mi az értelme ennek? Amikor arra fókuszálsz, hogy most éppen megtanulsz valamit, mert kezdő vagy benne (tehát nem akarsz rögtön lenyűgöző teljesítményt nyújtani), akkor jobban sikerül, amibe belefogsz, jobban élvezed te magad, és egyre többet vagy képes tanulni ezekből a helyzetekből. Ez pedig oda vezet, hogy sokkal gyorsabban fogsz fejlődni azokon a területeken, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a szerelmet és a párkapcsolati boldogságot minél hamarabb megtapasztald.
Lehet, azt gondolod most, hogy ez marhaság, teljesen fölöslegesen teszed ki magad megalázó helyzeteknek. Ám ez tévedés. Ugyanis semmi megalázó nincs abban, amikor elkezdünk egy számunkra új dolgot megtanulni. Egy gyerek sem érzi megalázottnak magát azért, mert miközben járni tanul, időnként fenékre ül, vagy orra bukik. Felnőtté válásunk során kialakuló egónk az, aki állandóan szeretné magát tökéletesnek és tévedhetetlennek beállítani. Ne engedd. Légy kísérletező és nyitott, mert a szerelem is oda érkezik meg szívesen, ahol nem kell a komfort zónád szögesdrótján kínkeservesen átmásznia.
Aztán írd meg a hozzászólások között, hogy mi az, amit kipróbáltál, és sikerült-e könnyen, gyorsan, sokszor kudarcot vallanod!
Átadom a szót neked ...
Szeretettel,
Sarkadi Kriszta
Ha pedig szeretnéd, hogy a hét témáját vasárnap esténként e-mailben is elküldjem neked, akkor iratkozz fel a hírlevelemre itt: