Idézz most fel egy olyan szituációt, amelyben valaki alaposan felidegesített.
- Talán amikor a jelenet lezajlott, jól megmondtad neki a magadét.
- Vagy épp ellenkezőleg, bezárkóztál és kivonultál a helyzetből.
Legközelebb, ha ilyesmi történik, próbálj ki valami mást. Amikor érzed, hogy éppen felmegy benned a pumpa, gondolatban mondd el magadnak:
Most megnyugszom Istenben.
Amikor így teszel, akkor egy tudatos döntést hozol: ahelyett, hogy az egóra hallgatnál, visszalépsz belső csendedbe.
- Veszel néhány mély lélegzetet.
- Lelassulsz, és engeded, hogy valami nagyobb, bölcsebb – Isten jelenléte – megérintsen és átáramoljon rajtad.
- Szélnek ereszted a konfliktusra hívó gondolatokat, és megpihensz abban a szeretetteljes tudásban, ami soha nem változik benned.
Ez a módja annak, hogy félretedd a saját történeteidet, és helyette egy mélyebb, csendesebb igazsághoz kapcsolódj – ahhoz a bátor, szeretetteljes énedhez, aki valójában vagy.
Szeretett Istenem, kérlek, alakíts át engem. Tégy olyan emberré, aki képes elcsendesedni és megnyugodni Benned.
Segíts, hogy ne a félelem, a rohanás az aggódás zajongására figyeljek, hanem a Te halk, szeretetteljes hangodra, amely mindig itt szól bennem.
Amikor felzaklatnak a világ bajai, és felerősödnek a kétségeim, kérlek, emlékeztess rá, hogy a valóság nem ez. Hívj vissza a jelenlétedbe; oda, ahol béke van, ahol nincs mit bizonyítanom, ahol elegendő vagyok, mert tudom, hogy a Te gyermeked vagyok.
Segíts félretenni az önmagamról szőtt, kifacsart történeteket. Hadd engedjem el a megfelelni akarást, az önbírálatot és a múlt sérelmeit.
Többé nem feledkezem meg arról, ki vagyok. Nem engedem, hogy az ego hangja elhomályosítsa az igazságot arról, hogy örökkévaló lélek vagyok; a Te szereteted kifejeződése a világban.
Ma újra Rád bízom magam. Megnyugszom Benned, Istenem. És ebben a nyugalomban megtalálom önmagam.
Köszönöm. Áldás.
Szeretettel,
Sarkadi Kriszta