Mi lesz azokkal az emberekkel, akik nem tudnak kapcsolódni? Mi lesz azokkal a férfiakkal, akik nem tudnak elköteleződni? Akikben olyan mélyek a sebzettségek, hogy nem lehet hozzájuk közel kerülni? Hiszen csak egy nő tudja meggyógyítani a sebzett lelkét, és csak akkor, ha hagyja …
Ez a kérdés a Fantomember című szerelmes útravaló olvastán érkezett hozzám, és most örömmel szentelek neki egy újabb, teljes írást.
Az én tapasztalatom az, hogy bármi történt is köztünk, amíg a kapcsolatunk tartott, mindaz, ami miatt találkoztunk, megtörtént. Mindkettőnknek szükségünk volt gyógyulásra, és ezt megkaptuk egymástól. Ha nem így lenne, a kapcsolatunk még mindig tartana.
Az egóm szeretné azt gondolni, hogy én és egyedül én vagyok alkalmas arra, hogy valakinek az életében mérföldkő legyek, de szerencsére már tudom, hogy nem így van. Addig vagyunk együtt, amíg ez a dolgunk, és aztán mindketten továbblépünk. Új kapcsolataink szövődnek, amelyekben tovább gyógyulunk és tovább fejlődünk.
Az egóm gondolja azt is, hogy a másiknak valami baja esik nélkülem. Ő az, aki úgy véli, tudja, a másiknak mit, hogyan kellene tennie, mit kellene megtanulnia, mit kellene meggyógyítania magában. Ám amíg ezt gondolom, addig sajnos egy hatalmi játszmában tartom mindkettőnket. Ebben a játszmában én vagyok az, akivel minden rendben, ő pedig az, akivel valami baj van, amit meg kellene szerelni.
Ezért én most már úgy vélem, hogy továbbra is minden rendben lesz azokkal az emberekkel, akikkel egy ideig együtt jártuk az utunkat, és akikről valaha azt gondoltam, valami baj van velük. Nincs baj. Jól vannak, és én is jól vagyok.
Egyetlen teendőm van csupán: magamban megszeretni és ezáltal meggyógyítani azokat a részeket, amelyeket őbenne megpillantottam. Így járulok hozzá az egész világ gyógyulásához. Ezért időnként felteszem magamnak a kérdést: Ki az, akinek még ma is szívesen megmondanám, mit kellene tennie? Mit mutat ez meg rólam?
Válaszold meg te is, aztán írd meg a hozzászólások között, mire jutottál!
Átadom a szót neked ...
És persze legyen csodálatos a mai napod is!
Szeretettel: Sarkadi Kriszta szeretetterapeuta