Adj Istenem, szerelmet! - Sarkadi Kriszta weboldala

Adj istenem elég erőt, adj istenem szerelmet!
Valódit, óriásit, robbanót.
Érzések tüzében égő forró tengervizet, langyos őszi szelet.
Bátorságot és kitartást. Adj istenem!
Őstüzet, hogy érezzük végre újra, a másik fülébe bújva s mindenébekapaszkodva a hosszú, forró nyarat.
Adj istenem szépet, jót, kis kalitkát lebontót, adj istenemezeregyszer, annak aki már ezerszer..
.Adj istenem szerelmet, adj istenem mindenkinek!

Esti ima. Ezt a címet adta a barátnőm a blogjában (www.giebiszer.blogspot.com) megjelenő egyik írásának, amit az imént olvashattál. Azért kértem meg őt, hogy idézhessem, mert úgy éreztem, tökéletesen kifejezi a mindannyiunk szívében őrzött szerelem utáni vágyat. És azért is, mert hát a költőknek könnyű: csak úgy kiömlenek belőlük ezek a gyönyörű szavak, leírva nem csak a saját érzésüket, hanem azokét is, akik elég szerencsések ahhoz, hogy elolvashassák. Sőt, mivel ez egy imádság, minél többen elolvassuk, annál inkább valóra válik…

Talán benned is felmerül most a kérdés: Már nagyon régóta vágyom a szerelemre, miért nem érkezik meg az életembe végre? A válasz mindig önmagunkban keresendő: amire ténylegesen vágyunk, azt mindig megkapjuk – ha mégsem, annak két oka lehet.

Az egyik, hogy nem erre vágyunk valójában, hanem valami másra, csak összekeverjük a kettőt.

A másik, hogy tudattalanul akadályokat gördítünk a megvalósulás útjába.

Csodák tanítása, igazából szerelem, Adj Istenem, szerelmet!

Amióta a természettel összehangolódva élek, arra törekszem, hogy a saját életemben is annak szenteljem a legnagyobb figyelmet, amit az évkör adott időszaka hordoz. Tavasszal, és nyár elején, amikor virágba borulnak először a cseresznyefák, aztán sorban a többi; amikor az állatok a párjukat keresik, a madarak pedig fészket raknak; amikor egyre többet süt a nap, egyre melegebb az idő, és egyre kevesebb rajtunk a ruha – bizony a szerelem időszakát éljük. A május és a június arról szól, hogy újra elköteleződjünk a szerelem mellett.

Elköteleződés amellett, hogy szereted a partneredet, a családodat és a közösségeket, amelyeknek része vagy.

Elköteleződés amellett, hogy a szeretetedet még teljesebben megjeleníted a világban.

Elköteleződés amellett, hogy szeresd magad – azt, aki voltál, azt, akivé válsz, és azt, aki ebben a pillanatban vagy.

Amikor a fényedet és az árnyékodat is magadhoz öleled, újra elköteleződsz amellett, hogy szeresd azt a egyedi emberi lényt, aki te vagy. Ha energiával és egy erős szándékkal töltöd fel az alábbi folyamatot, változást idézel elő a belső világodban, amely szélesre tárja a kapukat a szerelem előtt.

Mi torlaszolja el az utat?

Akár egyedül vagy, akár kapcsolatban, kezdd azzal, hogy ránézel, vajon mi áll a szeretet útjában?

Milyen érzelmek bukkannak fel benned a szeretethez kapcsolódóan? Félelem, csalódás, aggodalom, a kudarc szégyene, a hűtlenség fullánkja, az elhagyottság fájdalma?

Milyen hiedelmek állnak az útban? „Nem vagyok elég gazdag, csinos, okos, szexi, mély”? Vagy a mindent elsöprő hiedelemről van szó, amely azt mondja: „Egyszerűen nem vagyok elég jó, és kész”?

Mi az, ami a lelkedben ellenáll a szeretetnek, mert csak kerülgeted? Régi sérelmek és neheztelések; ki nem mondott dolgok, vagy bármilyen befejezetlen ügy a múltból?

Írd le őket mind! Írj úgy, mintha a szerelmed múlna rajta!

Búcsúzz!

Majd búcsúzz el az egész listától! Szórd bele a folyóba, égesd el, vagy tépd apró darabokra, és engedd, hogy elvigye a szél, megtermékenyítve ezzel jövőbeli szerelmeidet!

Fedezd fel, mire van szükséged!

Most kérdezd meg magadtól: Mit tanulhatok mindebből? Mit kell a szerelemre vonatkozóan megtanulnom a múltamból?

Talán többször kell kifejezned, mire vágysz és mire van szükséged?

Talán tisztábban kell a kéréseidet megfogalmaznod?

Talán több időt kell egyedül töltened vagy kettesben a kedveseddel?

Talán jobban szét kell választanod a dolgokat?

Talán napi gyakorlatokat kell beiktatnod, amelyek táplálják és megnövelik a szeretetedet?

Talán többet kell olvasnod a szerelemről és a kapcsolatokról?

Talán elhelyezhetnél fotókat magad körül, amelyek olyan embereket ábrázolnak, akik a szeretetet és a szerelmet juttatják az eszedbe, vagy azt sugározzák, valahányszor rájuk nézel?

Készíts oltárt!

Az otthonodban valahol válassz ki egy számodra meghitt teret, ahol berendezhetsz egy szerelem-oltárt. Ez lehet valamelyik szobád egyik szeglete, vagy egy polc, vagy egy kosár, vagy egy ládikó … bármi, ami neked megfelel. Itt rendezd el úgy a teret, hogy lerakhass

egy szép textíliát,

vagy egy képet,

vagy egy képeslapot,

esetleg egy szép növényt,

vagy vázában mindig friss virágot,

apró tárgyakat, amelyek a szerelemre emlékeztetnek,

egy kis dobozt a kívánságaidnak,

egy mécsest,

és bármi mást, ami az eszedbe jut.

Imádkozz a szerelemért!

Csodák tanítása, igazából szerelem, Adj Istenem, szerelmet! Készíts oltárt!

Majd határozd el, hogy minden egyes napon elmondasz egy imát a szerelemért! Imádkozz,

hogy emlékezz a szerelemre;

hogy észrevedd;

hogy megtapasztald;

hogy adni tudd;

hogy megengedd saját szeretetteli szívednek, hogy továbblépjen a szeretet felé.

Mindezt kifejezheted azzal is, hogy minden nap meggyújtod a mécsest, hadd égjen a szerelem tüze, amíg otthon vagy. Mindezt megtenni nem csak „hasznos”, hanem rendkívül örömteli is: egy olyan időszakot jelöl a mindennapokban, amikor csak magadra figyelsz, csak magaddal törődsz, és vágyaid megvalósulására összpontosítasz.

Kíváncsi vagyok mit tapasztalsz, kérlek, írd meg a hozzászólások között!

Szeretettel,
Sarkadi Kriszta